Szőnyi Erzsébet

1924. április 25. Budapest - 2019. december 28. Budapest

Zeneszerző, zenepedagógus. Sokszínű alkotói stílusa nem sorolható a huszadik századi magyar zenetörténet egyik irányzatához sem, szemléletét egyszerre jellemzi a konzervativizmus és az új irányzatok iránti nyitottság. Kodály zenepedagógiai módszerének világszerte elismert közvetítője, közel négy évtizeden át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt.

1942-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Bárdos Lajos, Viski János, Weiner Leó (kamarazene) és Kodály Zoltán (népzene) tanítványa volt. 1947-től egy éven keresztül Francia Állami Ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-n tanult, ahol Tony Aubin, Olivier Messiaen és Nadia Boulanger voltak a mesterei.

1945-től 1981-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt, 1960 és 1981 között vezette a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakot. Kodály ösztönzésére részt vett a magyarországi zenepedagógia újjászervezésének munkálataiban.

Közéleti tevékenysége is jelentős: 1978-tól 2003-ig a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke. A hartfordi (Egyesült Államok) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság és a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság és a lengyel Chopin Társaság tiszteletbeli tagja. Szőnyi Erzsébet 1992 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának tagja, 2006 óta pedig a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem (Egyesült Államok) díszdoktora.

Zeneszerzői és zenepedagógiai munkássága elismeréseként 1959-ben Erkel-díjat, 1995-ben és 2004-ben Bartók-Pásztory-díjat, 2000-ben Kiváló Művész címet, 2006-ban Kossuth-díjat, 2011-ben Prima-díjat, 2014-ben Nemzet Művésze díjat kapott.

Főbb művei: 4 opera, zenés játékok, musicalek, balettzene, gyermekdarabok, oratóriumok, kantáták, zenekari művek (pl. 1. és 2. Divertimento, Musica Festiva, Allegro per orchestra), versenyművek zongorára illetve orgonára, kamaraművek, szólóhangszerre írott művek, dalok, kórusművek. Önálló szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Rendszeresen publikált cikkei és tanulmányai megjelentek hazai és külföldi szaklapokban. Könyvei: A zenei írás-olvasás módszertana I-IV. (1954, megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven), Kodály’s Principles in Practice (1973, megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven), Öt kontinensen a zene szolgálatában (1979), Zenei nevelési irányzatok a XX. században (1988). Kodály Zoltán nevelési eszméi (1987).

Fotó: Czimbal Gyula / MTI