Október 27-én, vasárnap ért véget a Musique d’aujourd’hui à demain, a Nizzai Filharmonikus Zenekar kortárs zenei fesztiválja a Chagall-múzeumban. Erre a jelentős eseményre két olasz muzsikust hívtak meg: a karmester Andrea Vitellót és a zeneszerző Alessio Eliát. A hangverseny programján Stravinsky, Eötvös Péter és Elia fúvós hangszerekre írt Oktettjei szerepeltek, amelyeket a Nizzai Filharmonikusok tagjai adtak elő, Vitello vezényletével.

Október 27-én, 76 éves korában elhunyt Jeney Zoltán, a magyar zeneszerzés kiemelkedő személyisége.

Zeneszerzés-tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Farkas Ferencnél végezte, majd 1967–68-ban Rómában, Goffredo Petrassinál képezte tovább magát. 1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval közösen megalapította a budapesti Új Zenei Stúdiót, az experimentális zene Kelet-Európában kivételes műhelyét. 1986-tól tanított a budapesti Zeneakadémián, 1995 és 2011 között a Zeneszerzés Tanszék, 1999 és 2013 között a Doktori Iskola vezetője volt. Tanári tevékenységével a fiatal magyar zeneszerzők több nemzedékének gondolkodásmódjára hatott meghatározóan.

Művei között megtalálható valamennyi zenei műfaj: első nemzetközi sikerét Soliloquium 1 című fuvolaművével aratta az utrechti Gaudeamus fesztiválon. Az 1980-as évektől kompozíciói rendszeresen elhangzottak többek között Svédországban, Hollandiában, Észak-Amerikában. Fő műve a közel húsz éves munkával befejezett, három órás Halotti szertartás című oratórium, aminek teljes alakja 2005-ben hangzott el először. Utolsó nagy alkotása, a reformáció 500. évfordulójára írt Aus tiefer Not című kantáta 2018-ban Artisjus-díjban részesült.

2019. október 17-én elhunyt Kurtág Márta zongoraművész, Kurtág György felesége, legfontosabb ihlető- és alkotótársa. 92 éves volt, ebből 72 évet töltött a zeneszerző mellett. Ő volt minden születő mű első kritikusa, minden zenei ötlet első konzulense, emellett Kurtág partnere a szóló és négykezes zongoraművek megszólaltatásában.

Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől. Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

Az Alabama állambeli Huntsville szimfonikus zenekarának felkérésére készült Balogh Máté Alabama March című új alkotása. Az ősbemutatóra 2019. szeptember 27-én kerül sor, Huntsville-ben. A zenekari komponálásról, a hagyományhoz fűződő viszonyról és a kultúrák találkozásáról kérdeztük a zeneszerzőt.

A washingtoni J. F. Kennedy Center – többek között – Kurtág Györgynek ítélte a művészi teljesítményért adományozott idei aranyérmét. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott ünnepségen Deborah F. Rutter, a J. F. Kennedy Center elnöke kiemelte, hogy Kurtág György zenéje kontinenseken átívelve is hat az emberekre.

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

A kanadai Bozzini-vonósnégyes április elején három hangversenyen mutatott be magyar kamarazenei műveket a montréáli közönségnek. Az alkotások legtöbbje kanadai bemutatóként hangzott fel. Az idősebb mesterek, Ligeti György és Kurtág György (…pas à pas – nulle part…) egy-egy alkotása mellett Vidovszky László (Zwölf Streichquartette) és Csapó Gyula egy-egy vonósnégyese, valamint az utolsó estén Jeney Zoltán három alkotása szerepelt a programban.

Négy hónappal a milánói Scalában tartott ősbemutató után, március 6-án Kurtág György Fin de partie című operája színre került a Holland Nemzeti Operában is. A szereposztás azonos volt a premierével: Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg); a Holland Rádió Szimfonikus Zenekarát Markus Stenz vezényelte, az előadást Pierre Audi rendezte.

A gazdasági világválság idején, 1933-ban írta meg Seress Rezső a Szomorú vasárnap című slágerét, ami hamarosan világhírűvé vált. A hozzátapadt városi legenda kapcsán Magyar öngyilkos dalként is ismert mindmáig. E dal címét kölcsönzi Vajda Gergely új zenekari kompozíciója, amelyet február 11-én mutatott be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Zeneakadémia nagytermében. Hogy vajon a címen kívül kölcsönöz-e mást is a híres dalból, arról az új mű meghallgatása után megoszlottak a vélemények.